*Nina szemszöge*
Elég furcsa volt az előbb Zoe. Egy jó testvér most felmenne és megkérdezné, hogy mi a baja... egy még jobb testvér viszont hagyja, hogy megoldja magától.:D
- Megbocsátotok egy pillanatra? - kérdeztem a szüleimtől és a vendégektől, akikről megtudtam, hogy Max és Charles a nevük.(És ikrek) - Bár Charles jobban szereti, ha Charlie-nak nevezik. Szerinte a Charles túlságosan előkelő név.
Arrébb vonultam a telefonommal és felhívtam a legjobb barátomat Zayn-t.
- Szia szépségem! - szólalt meg az ismerős hang a vonal túlsó végén.
- Hello Zaynee! - nem tudom, hogy miért hívom így de annyira jól hangzik.
- Mi a baj? - kérdezte aggódó hangon, mintha megérezte volna, hogy van valami. Nem hiába ő a legjobb barátom 10 éves korom óta.
- Zoe. - csak ennyit mondtam.. vártam egy kicsit hátha válaszol, de nem tette. Így hát folytattam. - Megjelent nálunk Max és Charlie Carver, mert apa új filmjében szerepelnek és totál kiakadt. Felrohant a szobájába, gondolom üzent megint annak a.. hogy is hívjáknak? - Elgondolkoztam egy kis ideig, majd a barátom megszólalt.
- Híres srác? - kérdezte kicsit akadozva, mintha nem lenne benne biztos.
- Oh igen ő! Várj.. honnan tudsz róla?! - nem rémlett, hogy valaha meséltem volna róla neki. Hisz megígértem Zo-nak, hogy titokban tartom. Mielőtt válaszolt volna, meghallottam apa hangját, ahogy a nevemet kiabálja. - Ahh mennem kell. Majd beszélünk. Szi..
- Várj Nina! Áll még a holnapi nap? - holnapi nap? Istenem, tényleg! Holnap délután találkozok vele. Mióta híres lett nem igazán találkoztunk. Sosem ér rá.
- Persze, hogy áll még. Alig várom, hogy találkozzunk! Már hiányzol Zaynee! - belemosolyogtam a mondatba, és mintha látta volna:
- Ne mosolyogj mert elpirulok! - hallottam édes nevetését, ami már régóta megvolt neki, mégsem tudtam betelni vele.
(Nina!!!!!!!! - kiabált apa megint.)
- Azt hiszem menned kell. - mondta szomorúan a fiú majd elköszöntünk egymástól és már mentem is a nappaliba ahol a családom és a vendégek vártak rám.
- Elnézést csak.. - mondtam és meglengettem a telefonomat. Charlie rögtön elmosolyodott és picit arrébb csúszott jelezve, hogy üljek mellé. Furcsálltam, ám legyen. Apa szónoklata következett, mint sejtettem.
- Na gyereket... ohh.. és Nancy! Mivel már késő délután van el kéne döntenünk, hogy hogy fognak aludni a fiúk. Mert sajnos nincs vendégszobánk számukra. Én úgy gondoltam, hogy Charlie aludhatna Zoe szobájában, Max pedig Ninánál. Remélem így jó nektek.
Bólintottunk.
- Hát akkor én elmegyek zuhanyozni... - mondtam és elindultam. Bementem a fürdőbe és megengedtem magamnak a vizet. A ruhámat levettem magamról. Jó érzés volt kibújni belőlük, szabadnak éreztem magam. Beálltam a zuhany alá és megmosakodtam, a hajamat is megmostam. Hiába zuhanyoztam már le teljesen, még bent maradtam egy kicsit. Mikor kijöttem egyenesen a szobám felé vettem az irányt.
- Charlie..! Hát te? - néztem rá értetlenül.
- Max vagyok! - mosolyra húzta a száját. Ahww milyen gyönyörű mosolya van. És a szemei.. Jesszus mit csinálok?! Hisz nekem nem tetszik.. Még egy kis ideig furcsán bámultam, majd beletörődtem, hogy tévedtem.
- Hát akkor azt hiszem én alszok.. - mondtam majd befeküdtem a takaró alá. Max-nek apa a földre már előkészített egy matracot, hogy mégse legyen túl kényelmetlen.
Már épp aludtam volna el, mikor egy kéz átölelte a derekamat. Megfogtam a kezét és visszaraktam a saját "térfelére". Ám ő visszarakta eredeti helyére. Megint elraktam a derekamról a hatalmas kezét. Vele szemben fordultam, és megszólaltam:
- Ez az én ágyam! - mondtam, majd a kezemmel megmutattam neki a helyes irányt a saját matraca felé. Durcás fejet vágott, majd kikászálódott az ágyamból és visszament a helyére.
Én is letusoltam majd a szobámba mentem. Max (?) a székemben ült és valamint babrált a gépemen.
- Hát te mit csinálsz? - még magamon is meglepődtem, hogy milyen nyugodt voltam, holott gyűlölöm ha bárki a cuccaimhoz nyúlkál.
- Kevertem neked egy zenét. - mondta és 1000 Wattos mosollyal jutalmazta magát.
- Megengedtem? - kérdeztem miközben egyik szemöldökömet felhúztam.
- Mármint, hogy zenét csináljak neked?
- Nem, azt, hogy a cuccaimhoz nyúlkálj! - mondtam, majd kivettem a nyakából a fejhallgatót és felvettem. - Akkor most már mutasd meg! - mint ahogy ő, én is próbáltam magamra erőltetni egy 1000 Wattos mosolyt kissé sikertelenül.
- Ne erőlködj! - mosolygott, én pedig éreztem ahogy elpirulok, majd meghallottam azt a gyönyörű lágy dallamot. Begyorsított a ritmusa, én pedig automatikusan táncra perdültem. Mikor vége lett még jobban elvörösödtem, mint amilyen előtte voltam.
- Wow.. te aztán tudod rázni kiscsaj! - szólt, majd közelebb jött hozzám és levette a fejemről a fejhallgatót.
- Hát én.. szóval..! - nem mertem ránézni, így olyan lettem, mint a rák.
Megemelte az államat, hogy nézzek a szemébe... közelebb hajolt... az orrunk hegye már összeért... becsuktam a szemem várva a csókra... és ekkor benyitott Nina.
- Max gyere ki! Azonnal! - kiáltott rá.
- De hisz ő Charlie! - szóltam rá a testvéremre.
- Nem, ő itt Charlie! - mondta, majd betuszkolta a szobámba az ikerpár másik felét.
Megfordultam, hogy jobban szemügyre vehessem a srácot, aki másnak kiadva magát próbált megcsókolni.
- Ez igaz? - kérdeztem tőle, ismét szemöldök felhúzva.
- Hát... - a padlót vizsgálta, de nem válaszolt.
- Charlie! - kiáltottam rá. - Úgy értem: Max! - már kissé ideges voltam, hogy akkor mi mivan?! Hirtelen egy kéz jelent meg a vállamon, amit egy hang kísért.:
- Oké, igen, én vagyok Charlie! Ez a balfék pedig Max. - mutatott az előttem álló fiúra.
- És mégis mi értelme volt ennek a szerepcserének? - Nina totál kiakadt, amit megértek.
- Hát.. az igazság az, hogy nem akartunk becsapni titeket - kezdte a szónoklatot Max. És abba is kellett hagynia, mert anya bejött szólni, hogy most már alvás! Hihetetlen, már felnőttek vagyunk - én legalábbis még nem - de még mindig kisgyerekként kezel minket -
A srácok "visszacserélték" önmagukat és visszatértünk az eredeti tervhez: az ALVÁSHOZ!
Mikor már mindenki aludt - legalábbis azt hittem - ismét fogtam egy Laptopom és megnéztem hogy a Híres srác válaszolt-e. Örömömre igen. Megnyitottam a mail-t és olvasni kezdtem:
címzett: atlagcsaj@feelingtop.hu
feladó: hiressrac@feelingtop.hu
Kedves Átlag csaj!
Az írásaidból ítélve, nem is vagy olyan átlagos, mint azt a neved sugallja. Hát igen, nem lehet egyszerű, ha olyasvalaki állít be akiről nem is tudtál, hogy ott lesz. Pláne, ha 2-en vannak. Mindenesetre kitartást, és sok sikert kívánok a közeljövőben. Majd számolj be mindenről! ;) Egyébként holnap esetleg ráérsz? Találkozhatnánk. Nagyon kíváncsi vagyok rád!
Üdv: Híres srác
Gyorsan válaszoltam is neki.:
Kedves Híres srác!
Annyira örülök, hogy ilyen megértő vagy. Komolyan mondom, még egy ilyen srácot, mint te nem is találhatnék. Érzéki, mély, megértő mégis humoros vagy! És ez nagyon tetszik. Benne vagyok. Holnap 2-kor az óriáskeréknél? Már várom!
Üdv: Átlag csaj
Elküldtem. Huhh.. na jó akkor most már aludjunk. Ekkor jött még egy üzenet. Wow.. a Híres srác máris válaszolt, de hisz csak most küldtem el.
Kedves Átlag csaj!
Már alig várom, hogy lássalak.
Üdv, Híres srác
Úgy tűnik holnap megtudom, hogy valójában ki a Híres srác. Már nagyon várom. Lecsuktam a Laptopom és visszamentem az ágyamba aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése